Az ellazulás művészete
3. rész: A jógameditáció

Dr. Weninger Antal, a jóga tudományának mestere a hatezer éves, keleti eredetű pszichotechnikával, önnevelési módszerrel és gyógymóddal kapcsolatos több évtizedes elméleti-gyakorlati munkásságának gazdag tapasztalatait adta közre összefoglaló művében, melynek címe: Az idő partján. A jóga teljes rendszerének korszerű kifejtését találjuk meg benne, azzal a mélyen átélt roppant hitelesen, élvezetes stílusban megfogalmazott életbölcselettel együtt, ami eredeti formájában a jóga lényegét alkotja.

Ugyanis sokan nem tudják, hogy nem minden jógának titulált „bohóckodásnak” van köze az igazi jógához. Sajnos előfordul néhány anyagi érdek diktálta jóga kurzus is. Ezért ezek jótékony hatása a testre és a lélekre megkérdőjelezhető. Ebben a cikkben a jóga valódi szellemiségét tárom fel a könyv segítségével.

A jóga kifejezés jelentése
    

A jóga szó eredete a szanszkrit nyelvből származik, melynek eredeti jelentése „egyesülni”.  Rendben, de mivel, kivel, hogyan? Jelentése az összetartozásra, az egységre utal, az önző énünk feladására. A jóga nevel, hiszen tágítja tudatunkat, közvetlenebb világérzésre hangol, élesíti intelligenciánkat, gazdagítja emlékezetünket, akaratot és erőt ad a cselekvésre. Ezek növelik lelki egészségünket. A jógában a lelki egészség ugyanolyan fontos, mint a testi, hiszen a jóga szellemisége úgy tartja, hogy a betegség, a szervi baj a lélekből ered.       

Mi a jóga?

Erre a kérdésre sok olvasónak a különböző jóga pózok, hajlongások, póz kitartások, sóhajtozások juthatnak eszébe. Természetesen az igazi jóga esetében messze nem erről van szó, még a hatha-jóga esetében sem, hiszen a testgyakorlás csak másodlagos. Biztosan sokan meglepődnek a sorok olvasása közben, de a jóga „mondandója” a lélekre irányul. Képezi a gondolatot, a hangulatot, az emlékezetet, fontosnak tartja az etikai tanításokat. Röviden a jóga magába foglalja a koncentrációt, meditációt és a boldogító élményt.

Miért hasznos a jóga?

Az emberek nagy részének nincs ideje lelke ápolására, ugyanakkor folyamatos küzdelmet folytat a megélhetésért, sok időt tölt a munkahelyén vagy annak keresésével, az otthoni teendőire, sportolásra kevés ideje jut és még sorolhatnám. Ez a mai társadalom nem teljesen kompatibilis az ősi ösztöneinkkel, a szabadságvágyunkkal, nem jut elég időnk a gyerekeinkre, a kapcsolatainkra, a kikapcsolódásra. Ezek sajnos sok esetben lelki válsághoz vezetnek, ne adj’ Isten betegségekhez. A jóga abban segíthet, hogy kiutat találjunk problémáinkból, egyfajta megnyugvást, a saját helyes utunkat, visszatérést eredeti valónkhoz, felsőbb énünkhöz. A jóga az egész és az „egész-ség” felé mutat irányt. Nem csak a gépezetnek kell helyesen, épen működnie, hanem annak az erőnek is, ami a gépezetet hajtja. A viszonyunk a világhoz, másokhoz valamint a kiegyensúlyozott hangulat éppoly fontos, mint testünk egészsége.

Hogyan gyakoroljuk a jógát?

Örülök annak, hogy milyen hasznos tanácsokkal szolgál a jóga szemlélete. Bárcsak mindenki ilyen nevelést kapna szeretettel, odafigyeléssel és akkor el tudom képzelni, hogy az emberek között minden rendben lenne. Megvalósítani önmagunkat és vágyainkat nem könnyű dolog. Csak apró lépésenként haladjunk mindig, kellő türelemmel! Olyan gyakorlatot ne akarjon senki végrehajtani, amire még nincs készen. Ne sietessük a dolgokat, magát az utat élvezzük, mások lemásolása teljesen értelmetlen, hiszen ha egyből tudnánk szaltózni, akkor azok nem mi lennénk, hanem valaki más. Ezt tudatosítsuk magunkban! Tehát keressük és találjuk meg saját magunkat! Van, akinek ez nem adatott meg, hiszen a szülők akarata szerint választott iskolát, pályát, hobbit, de nem késő változtatni, ha igazán akarjuk. Önállónak lenni kihívás, küzdelem, munka, de ha fejünket nem hajtjuk le, és szembe nézünk azzal, amik mi vagyunk, amit mi szeretnénk és nem mások elvárásainak akarunk megfelelni, akkor boldogabb életre számíthatunk. Fontos azonban, hogy soha ne akarjuk előbb leszedni a gyümölcsöt, mint ahogy az megérett!

A jógában is, mint ahogy a tai chiben is az a csodálatos, hogy nincs életkorhoz kötve. Bárki bármikor elmélyülhet benne. Dr. Weninger Antal könyvében azt a tanácsot adja, hogy aki jógát szeretne tanulni, kerülje az olyan tanítókat, akik gurunak, jógamesternek tartják magukat. Mert a jóga egyenlő az élettel, ami végtelen és mestere nem lehet. Különböző jóga stílusok vannak, mint a hatha, bhakti, karma, rádzsa, stb., melyeknek alapjai ugyanazok, csak máshogy adják elő. Hibának tartja, hogy nyugaton és országunkban is előnyben részesítik a testtartásokat és csak hatha-jógával foglalkoznak, melyet helytelenül tanítanak és értelmeznek. Így nem hogy használna, még kárt is okozhat.

A jóga hatása a kedélyre

A kedélyállapotunk, hangulatunk, érzéseink és az, hogy valamit személy szerint hogyan érzékelünk, befolyásolják cselekvéseinket, viselkedésünket és tudatalattinkra is kihatnak. Ezért a jóga a tudatosításra törekszik. A lét oka, eredete mindenkiben megvan, csak kevesekben tudatos. A tudatosítás azért hasznos, mert megtanulhatjuk a dolgokat semlegesen szemlélni. Így elkerüljük a fájdalom és az öröm hullámvölgyeit, nem hatnak ránk érzékeink, vágyaink. Fel is ötlik a kérdés, hogy miért ne örülhetnénk dolgoknak? A magyarázat szerint azért, mert minden öröm kísérője a fájdalom, így ha egykedvűek leszünk, megtaláljuk az igaz utat, a tudatfelettit. Nos, ebben kétségkívül van logika, bár ez sokak számára drasztikusnak tűnhet első olvasásra. Ezért tanácsos belemerülni a témába a mélyebb megértéshez.

Való igaz, hogy az embert bármi képes befolyásolni, ami a hangulatát illeti, mert szinte minden kihat érzelmeinkre. Állandóan gondolkodunk, mai szóval élve „agyalunk” a dolgokon és többek között az aggodalmaskodás is hozzájárulhat betegségekhez, korai öregedéshez. Az elégedetlenséget tulajdonképpen a vágyak generálják. Mit szeretnénk, mit akarunk, mi hiányzik? Ezeken sokat gondolkodunk. Ha ezeket a gondolatokat csökkentjük, nem lesz belső háborgás, nyugtalanság, hanem elégedettség marad, melyre eszköz a meditáció. Érdekes gondolat, felfedezés, hogy az emberek nagy része az emlékeinek, vágyainak, ilyen-olyan gondolatainak befolyása alatt éli életét.

Az aggodalmaskodó, gyenge akaratú emberek erőre, bátorságra kaphatnak a jógától, valódi énjük kiszabadulhat a hasztalan gondolatok fogságából. A mai modern, túlhajszolt élet következményei, mint a stressz, a fáradtság, az idegösszeomlás elkerülhetőek meditációval. A jógát bárki gyakorolhatja, hiszen jó tanáccsal szolgál az élethez, mégpedig úgy, hogy a hangulatunk uralására „tanít”.  A tudatalatti a rendszeres meditáció során képes megnyílni, de csak akkor, ha jól megy a meditálás. Ez azért fontos, mert képesek leszünk hatni erre a szintre, a régi beidegződéseket, rossz gondolatokat megszűntetni. Így saját pszichiáterünkké válhatunk.
Az agy passzív területei serkenthetők meditációval, ugyanakkor a hamis képzeteket, a félelmeket, a zavaró gondolatokat képes megszűntetni. Dr. Weninger Antal könyvében azt írja, hogy a szervi bajok jelentős részét is a kedélybetegség okozza, nem csak az idegbajokat. Nos, ezen érdemes elgondolkodni!
A meditáció teteje a szamádhi állapota. Ebben az állapotban már nem állunk a kedély és a test befolyása alatt, ekkor érjük el a boldogságot és megdicsőülést. Míg a hangulatunk érzékeny a külvilág dolgaira és míg alkalmazkodnunk kell a környezetünkhöz, addig nem érhetjük el a tökély állapotát. A szamádhi egyszerűen tökéletes egykedvűség. Bárki elérheti a szamádhit, aki megtanul figyelni, lelkileg megerősödik, rendszeresen gyakorol…mégpedig saját magán.
 

Jógák

    
Eredetileg csak egyfajta jóga létezik, a különböző verziók csak változatai vagy torzításai annak. De a lényegük úgyis ugyanaz, mégpedig az, hogy kiegyensúlyozottabbá tegye az egyént. Ha több verzióval találkozunk és próbálkozunk, akkor is ugyanide jutunk el, ehhez a lényeghez. Nálunk a legismertebb és legelterjedtebb a hatha jóga. Sokan nem gondolnák, hogy a testgyakorlatok nem is részei ennek a jógának sem, a gyakorlatok mozdulatlansággal járnak. Szinte azonos a rádzsa jógával a hatha jóga. Továbbá van még a laja jóga, a feloldás, felszívódás jógája; a dnyána jóga az elmélkedés, elmerülés, elmélyedés jógája.

A jóga hagyományos útja nyolc lépcsőfokból áll és ez valamennyiben egyforma. 1. jáma: az öt tilalom, 2. nijáma: az öt jó tanács - a kettőt jóga-tízparancsolatnak is hívják; 3. ászanák: testtartások (lelki állapotaink kifejezői a test mozdulatlanságában); 4. pránajáma: a lélegzés felhasználása az idegrendszer nyugalmának megszerzésére és biztosítására; 5. pratiahára: tudatunk visszavonulása befelé izmaink és szerveink teljes nyugalmának kíséretében; 6. dháraná: a gondolat rögzítése maximális figyelemösszpontosítással a test külső és belső pontjaira; 7. dnyána: az érzésvilág ellenőrzése és teremtő meditatív gondolkodás ébresztése; 8. szamádhi: a legmagasabb lelki állapot, a nyolcas piramis csúcsa, a jóga kinyílt virága.

Mi állhat a sikerünk útjába?

    
Legfőképpen az, ha úgy kezeljük a jógát, mint egy tréninget, aminek gyakorlás után vége van. Hiszen hiába a gyakorlás, ha a szellemiséget nem sajátítjuk el. Nem csak bizonyos percet kell rászánni, hanem el kell fogadni, megélni, beépíteni napjainkba. Ha így teszünk, akkor lehetünk a legsikeresebbek. A kellő nyíltság és tenni akarás megváltozott öntudatot eredményez és megváltozott viszonyt másokhoz. Továbbá a kiegyensúlyozottság meglátszik az emberen, hiszen a jógát megélő ember elégedett, nyugodt, egyensúlyban van önmagával. A sikertelenség oka nem a módszer elégtelensége, hanem saját mélységünk hiánya, fogyatékossága. Egyre tágabb horizontra nyissuk belső ablakainkat, akkor nem csalódhatunk.

Dr. Weninger Antal könyvében az áll, hogy arra születtünk, hogy önmagunkat megvalósítsuk, tehetségünket, adottságainkat fejlesszük és használjuk fel, legyünk aktívak, ne csak vegetáljunk. Ne maradjunk bábuk, környezetünk másai, akik helyett mások gondolkodnak! Nos, úgy vélem ez csodásan hangzik! Persze az is valami, ha legalább az életünk egy szeletében meg tudjuk valósítani önmagunkat pl. a szabadidős tevékenységeinkben.

Testtartások

A klasszikus ászanák, vagyis testtartások három csoportba oszthatók: könnyű, nehezebb és legnehezebb. Végleges kialakulásukhoz sok-sok tapasztalás vezetett. Ezek nem csak látványos szoborszerű koreográfiák, hanem előnnyel szolgálnak a gyakorló számára, hiszen biomágneses és bioelektromos folyamatok érvényesülnek. Átéléssel ajánlott végrehajtani, ugyanakkor ne erőltessünk olyan ászanát, ami nem megy. Már azzal is sokat tettünk, ha megközelítjük a teljes pózt. Nem ajánlatos sietni sem, mert ezek nem gimnasztikai gyakorlatok, nem edzés a céljuk. Amikor elértük az előírt helyzetet, a nem használt izmokat lazítsuk el és maradjunk is így! Eleinte rövidebb ideig tartsuk meg a pózt, de törekedjünk arra, hogy ez minél tovább sikerüljön, így lehet csak terápiás hatása és gyógyító ereje pl. betegségeknél. De mint mindenhol, itt is kerüljük a szélsőségeket! A megfelelő gyakorlás viszont sikert hoz, egészséget testben és lélekben egyaránt. Dr. Weninger Antal azt írja: a mozdulatlanság éppoly egészséges, mint a mozgás! Egyik logikus magyarázata szerint az ászanák különböző kivitelezése idegközpontokat mozgósít, melyek igencsak befolyásolják életünket. A csavarások, nyújtózások, fordított testhelyzetek terápiás hatással bírnak.
Valamint az is érdekes lehet számodra, hogy pihenni nemcsak aktívan, tehát testmozgással lehet illetve hasztalan henyéléssel. Lehet tudatosabban is ennél, átpihentetve egész szervezetünket. Azonban, ha valamilyen okból kifolyólag gyógyhatást szeretnénk elérni, nem javasolt a kísérletezés. Laikusként ne álljunk neki az öngyógyításnak, kérjünk szakszerű tanácsot hozzáértő oktatótól!

A légzés

A megfelelő légzés fontos, hiszen olyan előnyökkel jár, mint az egészség, vitalitás, frissesség. Sokan nem lélegeznek jól, hiszen nem lélegeznek szabadon. A légzést nem szabad szabályozni vagy erőltetni, visszatartani stb., mert testi és hangulati zavarok származhatnak belőle. Pedig sok jóga vagy egyéb iskolában szabják meg a légzést helyettünk. A bevezető tréninget úgy kell végezni, hogy értelmünket és akaratunkat visszavonjuk és a légzést magára hagyjuk, hogy úgy mozogjon, ahogy tud – magától. Figyeljük, hallgatjuk. Ha fekve csináljuk, akkor az izmokat ellazítva tegyük ugyanezt. Csak egy mögöttes gondolatunk legyen: nem csupán a tüdőnk lélegzik, hanem egész testünk, teljes valónk! Majd később belátjuk, hogy a légzés nem pusztán gázcsere, hanem az igazi, valódi lényünkkel azonos!

Hogy milyen a helyes légzés?

Sem a hasi, sem a mellkasi nem az, hanem a rekeszizom fel-alá mozgatása! Mélyebb légzéskor ez a mozgás kiterjed a mellkasra. Ha légzés közben egyszerre tágul ki a felsőtest elől-hátul, akkor eljutunk a hivatalosan jóga légzésnek nevezett légzéshez, de általában nem így lélegzünk, mivel természetesen ez a légzés csak megerőltetés útján jön. Amúgy íróasztal mellett a vállal légzünk - ezt kulcscsontlégzésnek is mondják, járás és állómunka közben a mellkassal, fekve pedig a hassal.

A meditáció

    
A meditáció elmélyülés, elmerülés, kinyílás az igaz, a szép és a jó felé. Az érzékek visszavonása azért előzi ezt meg, hogy utána jobban kinyílhassunk, ahogy a légzőgyakorlat esetén is, előbb ki kell lélegezni, hogy aztán mélyebben és könnyebben belélegezhessünk. Dr. Weninger Antal azt írja, hogy kár, hogy a pihenést nem meditációra használjuk fel, illetve szinte minden végezhető meditációs formában. Ezt elsőre talán nehéz lehet megérteni. Lehet munkát végezni itthon és munkahelyen meditatíve és akkor a munka eggyé, válik a dolgozóval, a fáradtság és az unalom megszűnik. Majd hasznos folytatni ezt a pihenésben is. A jógák közös célja a meditáció, amely átkelés a gondolatok, érzelmek és az akarat világába. A meditáció el tudja űzni az idegességet, türelmetlenséget, bágyadtságot, gyengeséget és állítólag képes gyógyítani az olyan betegségeket, amik a hagyományos orvoslástól, gyógyszerektől nem gyógyulnak meg. Dr. Weninger Antal úgy tartja, bármely torna is haszontalan, ha nincs benne a lelkünk és kedvünk. Okát nem kutatván nem minden ember szeret, tud, képes, akar stb. a rendszeres tornára, mozgásra. A sportnak jótékony hatásait, kedélyjavító és egyéb tulajdonságait felfedezheti a meditációban az a személy is, aki valamilyen oknál fogva mozgáskorlátozott, vagy kardió edzés nem javasolt számára.
A gondolatok tavának hullámzását kell megakadályoznunk a jógában, tehát mintegy megszüntetni, elzárni a gondolkodást. A leglényegesebb azonban, hogy ne tárgyunk alakjára, jelentőségére, eszméjére, szóval a körötte rajzó asszociációkra szegezzük tudatunkat, hanem a tárgy megérzésére, átélésére, a beleélésre! Minden egyéb lehet elmélkedés, gondolkodás, az elme futkosása, de nem koncentráció.

A jóga-meditáció

A meditációra elő kell készülni, és mint általában mindent, ezt is gyakorolni kell. Egyik ilyen előkészületi gyakorlat a dzsapa, ami az „aoum” szócska ismétléséből áll. Zavartalan környezet, egyedüllét, kényelmes elhelyezkedés, teljes mozdulatlanság mellett, csukott szemekkel kell ismételni a mantrát, de se túl gyorsan, se túl lassan. Mindenféle vágytól, gondtól, bajtól, kedélyproblémától mentesen kell gyakorolni. Gyógyító ereje bizonyított és a rezgésekben rejlik. Itt is fontos, hogy függetlenítsük öntudatunk tisztaságát zavaró érzetektől, érzelmektől és gondolatoktól!
Ezt a függetlenséget bevezetjük hétköznapjainkba is. Így függetlenné válunk a külvilág eseményeitől, belsőnket nem árnyékolhatja be a gondolatok és érzelmek kavalkádja. A meditáció a koncentráció befejezése. Ameddig kedély- és gondolatvilágunk kifelé, a tárgyilagos világ felé fordul, addig vak marad benső értékeinkkel szemben. Sok ember látása is hamis, mert már előítéletes, nem letisztult. Az emlékek, tapasztalatok elfedik a valóságot, az igazságot, pedig úgy kellene látni, hogy az érzelmeket nem vonjuk be.
Meditálni tehát úgy kell, hogy el kell különülni mindentől, ami külső és haladni egyre befelé.

Igaz ugyanez az alvásra is, hiszen aki kavargó gondolatokkal a fejében tér nyugovóra, annak nehezen megy az elalvás, mert nem tud kikapcsolni. Sokan vannak így a hétköznapokban, én is ismerek ilyen embereket. Vannak, akik az erre a problémára felírt altatót be is szedik. A nyugati világ előnye, hogy minden gondra gyors megoldást kínál. Az altató is ilyen. Természetesen az elalvás megkönnyítésére is vannak gyakorlatok a Dr. Weninger Antal féle könyvben.
Aki betegesen aggályos, szorongó, hipochonder, nem életrevalóan reális, hanem ködös gondolkodású, hisz babonákban és lidércekben - az önző, csak a maga ködvárait látja, léte minden szakaszában beteg, nyomorult. Ezért sürgeti a jóga a tiszta gondolkodást, és jótékony ellensége minden képmutatásnak.

Végül pedig ajánlom figyelmedbe az alábbi tanulságos és elgondolkodtató sorokat:

Nehéz az embernek átlépnie saját árnyékát. Nehéz az első – az előzőktől különböző – lépés. Nehéz, gyakran fájdalmas. Van, hogy bár különbséget nem érzünk, mégis maradunk a járt úton. Megszokásból. Lustaságból. Maradiságból. Begyöpösödöttségből. Félelemből. Pedig lehet, hogy az új út valami jobb felé vezetne, valahová eljuttatna, ahol másképp lehet élni, mint az eddigin haladva lehetett. A változtatásra csak kevesek képesek.

Akit kellőképpen összezavartam annak azért, akinek pedig felkeltettem az érdeklődését, annak azért ajánlom a könyv elolvasását, melyet forrásnak használtam.

Írta:
Dobrai Erzsébet

Forrás:
Dr. Weninger Antal: Az idő partján/Jóga és személyiség