A boldogság hormonjai

2. rész: dopamin

A legújabb kutatások szerint az agyban létezik egy boldogságközpont elnevezéssel illethető terület. Ennek működésében nagy szerepet játszik a dopamin nevű neurotranszmitter is, amit emiatt - a szerotonin mellett - szintén boldogsághormonnak neveznek.

Egy magyar kutatóorvos leírása szerint az érzelmi életért és reakciókért felelős agyterületen a felszabaduló dopamin elégedettségérzetet, illetve boldogságot vált ki. Az itt felszabaduló dopamin más ideghálózatokra, az ott jelen lévő dopaminra érzékeny jelfogókra hatva váltja ki ezt az érzetet. Tehát ezen ideghálózatok működését a dopamin úgy befolyásolja, hogy az ember belső énjében az elégedettségérzés, a nyugalom, a boldogságérzet kerekedik felül.

Ez a pálya izgalomba jön, ha pl. finom ételeket eszünk. A nyelven lévő íz érzékelő sejteken keresztüljutó inger továbbfut és az ún. limbikus rendszerben dopamint szabadít fel, ami örömszerzést okoz. De az érzéki örömök (például a szexuális élmények) szintén izgalomba hozzák ezt a „jutalmazási hálózatot”, és dopamint szabadítanak fel, amelyek hatására valódi boldogságot érzünk.

Úgy tűnik ez azt a célt is szolgálja, hogy ismételt vágy keletkezzen a táplálkozásra és a szaporodásra, ami a létfenntartás, illetve a fajfenntartás elemi feltétele. Az emberi teremtmény agya így a saját létének és fajának fenntartását egy jutalmazási rendszerrel kapcsolta össze.

A közvetlen örömérzés különbözik a boldogságtól. A boldogságérzéshez ugyanis a múltban elraktározott örömérzéssel vagy múltbeli boldogságérzéssel összekötött emlékképek és/vagy a jövőben várható örömteljes vagy boldog perspektíva is kell. (Aki már megtapasztalta a depresszió mély, kilátástalan, sötét bugyrait az tudja, hogy ilyenkor olyan távol áll tőle a boldog jövő perspektívája, mint Magyarországtól Új-Zéland.)

 A boldogság emlékképei – és feltehető, hogy a ragyogó jövő várakozásai is – nagy mennyiségben szabadítanak fel dopamint a limbikus rendszerben. Az már kísérletileg is bizonyított állítólag, hogy az egykoron elraktározott és kellemes érzéseket is tartalmazó emléknyom előhívása az akkor észlelt boldogságérzést is ki tudja váltani (bár kisebb intenzitással).

Vizsgáljuk meg még közelebbről a dopamint!

Csökkent dopamin szint

Mik a tünetek?

A dopamin egy serkentő és gátló neurotranszmitter is egyben, attól függően, hogy mely receptorhoz kapcsolódik. A tirozin nevű aminosavból származik. Érdekes, hogy a dopaminról is úgy tartják, hogy alacsony szintje okozhat depressziót, az elégedettség érzés elvesztését, függőségeket, sóvárgást, erőszakra való hajlamot, alacsony libidót, gyenge figyelmet és koncentrációt. Ha kevés a fizikai vagy mentális energiád, gyakran vagy fáradt, kevésbé vagy lelkes, a motivációd alacsony szinten van, könnyen felszedsz plusz kilókat, pörgető ételek és italok után vágysz, mint kávé, cukor, kóla, akkor lehetséges, hogy alacsony a dopamin szinted.

Általánosan elmondható, hogy a dopamin szintet csökkenti a stressz, bizonyos antidepresszánsok, drog használat, tápanyagban szegény táplálkozás és a rossz alvás, valamint az alkohol, a koffein és a cukor is csökkenti a dopamin aktivitást az agyban. Ördögi körbe kerül az, aki ezen „ételek” után vágyódik, melyek úgy tűnik tovább csökkentik a dopamin szintet, de legalábbis hosszú távon nem emelik.

Senki ne essen kétségbe amiatt, hogy a dopamin szintjével gond van, hiszen sok az átfedés a csökkent szerotonin- és dopamin szint kapcsán, így más választás nem lévén, mindenki bízza a kezelést az orvosára! Jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan módszerek, melyekkel mindenkit egyesével ki fognak vizsgálni, hogy vajon a szerotonin vagy a dopamin szintjére ható gyógyszert adjanak-e. Az orvosok annyit tehetnek, hogy felírják azt, amelyiket a tünetek alapján jónak gondolnak, és ha használ, akkor a beteg javulást tapasztal, ha nem, akkor mehet tovább a gyógyszerpróba.

Fussuk át még egyszer, mik lehetnek mindkét hormon esetében (szerotonin és dopamin) a csökkent szint tünetei:

·    Étvágybeli változások

·    Libidó zavarok

·    Depresszió

·    Hangulati zavarok

·    Édes és/vagy pörgető ételek, italok utáni sóvárgás

·    Erőszakra, agresszióra vagy dühre való hajlam

·    Motiváció csökkenése stb.

SSRI antidepresszánsok és csökkent dopamin szint

Némi kis kémia szükségeltetik ahhoz, hogy megértsük, hogyan tompítják az SSRI típusú antidepresszánsok a depressziót és egyben a szexuális vágyat is. A szerotonin szintje az agyban befolyásolja a hangulatot, ezt már tudod. Ha több szerotonin áll rendelkezésre, az agysejtek kommunikációja javul, s ettől, nem egészen világos okoknál fogva, csökken a depresszió, a szorongás és a krónikus kishitűség.

Csakhogy miközben az SSRI-k fokozzák a szerotonin jelenlétét az agyban, visszafogják a dopamin működését. A dopamin valamiképpen összefüggésben áll a szexuális vággyal.

Mivel a lényeg a dopamin-szintben rejlik, minden dopaminra ható szer szóba jöhet ilyenkor, hogy orvosolja a szexuális zavarokat. A Buspar (magyar márkaneve Spitomin) nevű szorongásgátló állítólag szintén csökkenti a szexuális problémákat (de álmatlanságot okozhat). Ugyanide sorolható a Zyban nevű, a dohányzásról való leszokást megkönnyítő szer, amelynek összetétele egyébként teljesen azonos a Wellbutrinnal (a bupropion, a Wellbutrin hatóanyaga), kizárólag a dopamin-szintet fokozza, ezért hatásos lehet SSRI-kkel együtt alkalmazva. Sajnálatosan, mint a legtöbb dopamin-szer, álmatlanságot és túlpörgést okozhat az arra hajlamosakban. Egyes orvosok javasolják a Ritalinnal (methylphenidate) való kísérletezést is.

Jó nagy kutyulás folyhat ilyenkor odabent. Az ember beveszi az SSRI-t, ettől nem megy a szex vagy a csúcsra jutás, majd kezelvén ezt a problémát, adnak neki dopamin növelő gyógyszert. Végül is a lényeg, hogy az ember fia vagy lánya munkaképes legyen, tehát a fő probléma ezáltal minden bizonnyal megoldódik. A nyugati orvoslás tüneti kezelésének tipikus példája. Az is említésre méltó, hogy szerepel olyan írás, mely feltárja, hogy férfiaknak korai magömlésre SSRI antidepresszánst írnak fel a fentebb ismertetett hatás miatt.

A dopamin szint befolyásolja a döntéshozást?

A Current Biology szerint a dopamin befolyásolja az emberek egyszerű és komplexebb döntéseit is, az esti vacsorától a gyermekvállalásig minden szinten. Az emberek sokkal bonyolultabb döntéseket hoznak, mint az állatok: hivatást kell választani, eldönteni, hová menjünk nyaralni, mikor vállaljunk gyermeket.

Brit kutatók ezen döntések mozgatórugóját próbálták felderíteni a dopamin szerepének tanulmányozásán keresztül. Úgy találták, amikor fontos döntések előtt mérlegeljük a különböző lehetőségeket, a dopamin jelzi a jövőbeni lehetséges eseményektől várható örömérzést" - magyarázta Tali Sharot, a Londoni Egyetem kutatója, a közlemény szerzője. Ez nem kizárt, hiszen hányszor csattanunk fel egy esemény kapcsán, hogy: „Jajj, alig várom már …” - és mosolyt csal az arcunkra az elkövetkező esemény, igaz?

Sharot és munkatársai megállapították, hogy azon kísérleti alanyok körében, akik ún. levodopát (egy dopamin szintet növelő gyógyszert) kaptak, fokozódott a nyaralást előre elképzelt örömérzete. Az érzés megerősödése 24 órán át kitartott, és a levodopát kapók csaknem 80 százalékában megfigyelhető volt. A szakemberek szerint az is elképzelhető, hogy a hatása akár hetekig-hónapokig is tarthat. A vizsgálat segít megérteni a döntéshozás folyamatát. Úgy tűnik ugyanis, hogy az egyes neuropszichiátriai kórképekben megváltozott dopamin szint befolyásolja a jövőbeni eseményektől elvárt örömérzés mértékét.

Az alkohol és a dopamin

Az eufória állapotának az előidézésében a dopamin rendszer játszik fontos szerepet. Egy bizonyos dopaminerg pályának alapvető szerepe van az addiktív szerek megerősítő és jutalmazó hatásának a kialakulásában. Az italfogyasztás után kialakuló magas acetaldehid szint fokozza a szabadgyök képzésen keresztül a szervkárosodások rizikóját, megváltoztatja a neurotranszmitterek anyagcseréjét, fontos szerepet játszik az addikció, a tolerancia és a mentális károsodások kialakulásában. Nem véletlenül mondják rá, hogy idegméreg. Valószínűleg az alkoholfogyasztásban is az a jó, ha az arany középút érvényesül.

Az alkoholfogyasztás fő motiváló tényezője általában az eufória elérése. Az eufória sajnos van, akinél nem az egyetlen oka az alkohol fogyasztásának, hanem az egyén pszichiátriai nehézségeinek a leküzdésére, mint a szorongás, félelemérzések vagy a megvonási tünetek mérséklésére is szolgálhat. Nem véletlenül, hiszen az alkohol bizonyos pályarendszerekben dopamin kibocsátást fokozó, ez a hatás az örömszerzés centrumában kifejezett. Az alkohol nem csak a dopamint befolyásolja, hanem a szerotonin és a noradrenalin anyagcserét is.

Súlyos dopamin szint csökkenés: Parkinson kór

A Parkinson kór elsősorban mozgászavarral járó megbetegedés. Általában az öregkor betegsége, előfordulása az életkorral nő, férfiakon kb. másfélszer gyakoribb, mint nőkön. A dopamin csökkent termelése okozza, amely a dopamin termelő sejtek fokozatos pusztulása miatt jön létre. Emiatt romlik a mozgás szabályozó képessége, a mindennapi élet  tevékenységei egyre korlátozottabbá válnak. A tünetek megjelenésekor az agy dopamin szintje már csak 20%-a a normálisnak. A dopamin szint csökkenésével a többi ingerületátvivő fehérje anyagcseréjének egyensúlya is egyénenként különböző mértékben felborul, mely a mozgászavar mellett egyéb változatos tüneteket okoz.

A dopamin termelő sejtek pusztulását kiváltó pontos ok a kiterjedt kutatások ellenére sem ismert. A jelenlegi álláspont szerint genetikai hajlam talaján komplex környezeti ártalmak együtthatására kezdődik el a sejtpusztulás, melynek üteme egyéni.

Ezek után felmerült bennem a kérdés, hogy ha a csökkent dopamin szint depressziós  tünetekhez vezet, akkor vajon minden Parkinson kóros depressziós?

Nos, úgy találják, hogy van összefüggés. De nem minden Parkinson kóros depressziós. A tévhitekkel ellentétben a Parkinson-kór nemcsak a mozgással kapcsolatos képességeket érinti, hanem számos esetben kihat a hangulati és szexuális életre, az alvásra, a gondolkodási képességekre, illetve a szív- és érrendszerre is. A betegek véleménye szerint az egyik legfontosabb és legzavaróbb velejárója a betegségnek a depresszió megjelenése. A depresszió nemcsak azért képes a beteg életét negatívan befolyásolni, mert időnként frusztrációval vagy bűntudattal párosul, hanem azért is, mert rontja a beteg mozgásteljesítményét, a környezetével való kapcsolatát, ami által a hozzátartozók fizikai és lelki megterhelése jelentősen megnőhet.

Parkinson-kór és a depresszió kapcsolatának vizsgálata során számos kérdés és probléma merült fel. Többek között az, hogy vajon a depresszió a Parkinson-kór egyik tünete vagy pedig a megromlott mozgásteljesítmény váltja ki a mélyebb fekvésű hangulatot?

Az utóbbi évek kutatásai bizonyították, hogy a betegek több mint 20%-ban a betegség megjelenése előtt már évekkel kialakul a depresszió. Továbbá számos tanulmány bizonyította, hogy a Parkinson-os betegeknél sokkal kifejezettebbek a depressziós tünetek, mint azoknál az embereknél, akik más betegségből kifolyólag hasonló fokú mozgáskorlátozottságban szenvednek. Képalkotó és szövettani vizsgálatok pedig arra mutatnak rá, hogy a hangulatért felelős agyi struktúrák egy része már a betegség korai fázisában is érintett lehet. E megfigyelések alapján feltételezhetjük tehát, hogy a szaglászavar, az alvászavar és a kockázatkerülő életvitel mellett a depresszió a Parkinson-kór egy korai megjelenési formája lehet, azaz szoros kapcsolatot mutatnak egymással.

Más jellegű probléma, hogy a depresszió felismerése a Parkinson-kórban gyakran nehéz feladat lehet, mert számos depressziós tünet átfedést mutat a Parkinson-kór tüneteivel. Az alvászavar, a koncentráló képesség csökkenése, a fáradékonyság, a meglassult mozgáskézség, a mimika csökkenése a depresszióra és a Parkinson-kórra egyaránt jellegzetes tünetek lehetnek. Éppen ezért a hozzátartozók elmondása és a beteg szubjektív érzései alapján lehet csak ilyen esetekben a depresszió diagnózisát felállítani.

Dopamin szint növelése

Ételek, melyekről úgy tartják, növelik a dopamin szintet

A tirozin tartalmú - és ezáltal - dopamin növelő élelemforrások a mandula, avokádó, banán, tejtermékek, limabab, tökmag és szezámmag. A dopamin könnyen oxidálódik. Azok az ételek, melyek antioxidánsban gazdagok, mint a gyümölcs és a zöldség segíthetnek megvédeni a dopamint használó neuronokat a szabad gyökök károsító hatásától. Ezért is javasolják a felvilágosultabb egészségügyi szakemberek a C és E vitamin szedését és egyéb antioxidánsokat.

Az olyan ételek, mint a cukor, telített zsír és a finomított ételek gátolják a megfelelő agyműködést és alacsony dopamin szintet okozhatnak. A koffeint szintén ajánlatos elkerülni főleg a depressziós és pánikbetegeknek. A koffein egy élénkítő szer, amely kezdetben felgyorsítja az ingerület átvitelt, emeli a szerotonin-szintet, és ideiglenesen feldobja a hangulatot.

Zene

Japán kutatók felismerték, hogy a zene hatással van a vér kalcium szintjére és a dopaminra. Megfigyelték, hogy az agyba szállított kalcium serkenti a dopamin szintézisét, amely gátolja a szimpatikus idegrendszer aktivitását, azaz csökkenti a vérnyomást. A kutatók megvizsgálták a zene hatását erre a biokémiai rendszerre.
12 hetes hím patkányokat használtak. Az állatokat zárt, hangszóróval felszerelt ketrecben helyezték el. A vérnyomást a kísérlet előtt többször is mérték, melyeknek átlagát vették figyelembe. A legpontosabb agyi vérnyomás értékeket az agykamrába ültetett kanulön keresztül, komputer segítségével regisztrálták.
Mozart egy művét játszották 120 percen keresztül ismételve 18-20 óráig.

Az az eredmény született, hogy a vérnyomás csökkenése mellett, a vér kalcium szintje valamint a dopamin is emelkedett az agy egy bizonyos területén. Arra a következtetésre jutottak, hogy a zene az agyi dopamin emelkedését a kalciumion segítségével éri el, ezúton képes hatékony vérnyomás csökkenést produkálni. Így feltételezik, hogy a zene minden olyan agyi betegségben hatékony, ahol a dopamin szint sérült. Ilyen sérülés okozza például a Parkinson-kór legismertebb tüneteit is. Ilyen betegek kezelésekor a zeneterápia képes a megmaradt idegsejtek dopaminjait megemelni, ezáltal javítani az egyén mozgását, érzelmi funkcióját és nem utolsó sorban életkedvét is.

Szerelem

Akik estek már szerelembe megtapasztalhatták, hogy valami pozitív irányba megváltozik bennük. Jobb lesz a kedvük, több energiával rendelkeznek, minden szebbnek tűnik, és értelmet kap és maga az élet is egyszerűen szebb lesz. Ez egyfajta eufórikus állapot, melyet az amfetamin rokonai, a dopamin és a feniletilamin idézik elő. A dopamin megemelkedett szintje lehet a felelős az ilyenkor (valószínűleg) téves képzetekért is, miszerint a szerelem tárgya a legszebb nő, illetve a legvonzóbb férfi a világon.

Magas dopamin szintre antipszichotikum

Az antipszichotikus hatású gyógyszerekkel a betegség legfőbb okát, a dopamin bizonyos agyterületeken fellépő túlműködését csökkentik, ez okozza ugyanis a betegség pozitív tüneteit: a gondolkodászavart, a hallucinációkat. Más agyi területen (például a homloklebeny területén) ugyanakkor dopamin hiányos állapot van, ennek köszönhetőek a negatív tünetek illetve a gondolkodás zavarai. Valamennyi jelenlegi antipszichotikum jellemzője, hogy a dopamin fokozott termelődése ellen hatnak. Általában skizofréniára adják az ilyen gyógyszereket, de nem minden esetben.

Mielőtt valaki beszedi ezeket a gyógyszereket, úgy gondolom joga van tudni a kockázatokról. Néha nehéz a döntés, hogy két rossz közül melyiket válasszuk. Vajon az a jobb, ha megszűnik a pszichés gond, de esetleg kialakul egy másik betegség? Egy szóval fontos tudni, hogy komoly és akár maradandó mellékhatásokat is okozhatnak az antipszichotikumok.

A mellékhatások elsősorban annak tulajdoníthatók, hogy az antipszichotikumok olyan agyi területeken is meggátolják a dopamin hatásának érvényesülését, ahol arra szükség lenne. Így a mozgatórendszer dopamin gátlása miatt mozgás zavarok és nyugtalanság léphet fel, de emellett még sok egyéb mellékhatás. Az első generációs gyógyszerek tardív diszkinéziát, azaz akarattól független mozgászavart is okozhatnak. Ez leggyakrabban az ajkak és a nyelv görcsös, szabálytalan mozgásából, illetve a kezek és lábak csavarodó mozgásából áll. A tardív diszkinézia nem feltétlenül szűnik meg a gyógyszerek elhagyása után. A tartósan megmaradó tünetnek jelenleg nincs hatásos kezelési módja. Továbbá ezen gyógyszerek hajlamosítanak a cukorbetegségre: a clozapin és olanzapin használata esetén fokozott inzulin rezisztenciát és következményes cukorbetegséget figyeltek meg.

Pontosan nem lehet előre tudni, hogy kinél melyik mellékhatás alakul ki és kinél alakul ki maradandó mellékhatás. Természetesen vannak, akiknél alig jelentkezik mellékhatás, annak mértéke vagy milyensége elhanyagolható és együtt lehet vele élni. Mégis úgy érzem, mindenkinek jogában áll tudni, hogy milyen kockázatot vállal, ha ilyen gyógyszert szed.

Írta: Dobrai Erzsébet

Forrás:

Sebestyén Tibor: Életminőség és boldogság

Dr. Fodor Miklós, Dr. Fadgyas Ildikó: Az alkohol mentális következményei

Kuliffay Hanna: A  szerelem örök?