Depresszió

Depresszió tünetei:

A ma érvényben lévő diagnosztikai rendszer alapján a depressziót 9 tünetből álló skálával azonosítják.

A depresszió tünetei rendre a következők:
1. depressziós hangulat
2. az érdeklődés beszűkülése, örömtelenség
3. jelentős súlycsökkenés vagy -gyarapodás, azaz étvágytalanság vagy farkasétvágyúság
4. alvászavar (kevés, nyugtalan alvás, vagy túl sok alvás)
5. lelassultság, gátoltság (vagy nyugtalanság, agitáltság)
6. fáradtság (testi, lelki gyengeség)
7. érdektelenség, kóros önvádolás, bűntudat
8. csökkent szellemi képességek (gondolkodási, összpontosítási, döntési)
9. a halál, az elmúlás gondolata, öngyilkossági eszmék, visszatérően is.

A fent részletezett tünetikép még kiegészülhet testi tünetekkel:
csapongással, fejfájással, mellkasi, hasi panaszokkal, vegetatív izgalmi jelekkel stb.

Depresszió vagy rosszkedv?

"A depresszió egy rendkívül tág, mondhatnám, fellazított diagnosztikus kategória, és az emberek már megtanulták, hogy boldogtalanságukat, sikertelenségüket, frusztráltságukat depressziónak nevezzék.

Ha visszaadjuk a dolgoknak a valódi nevét, és nem címkézzük fel depressziónak, akkor nyilvánvaló hogy az életproblémákat meg kell és meg lehet oldani, és ezzel oldódik a rosszkedv.

De ha nem sikerülne magánúton, semmiképpen nem javaslom, hogy elsőnek rögtön gyógyszerrel próbálkozz, mert a pszichológusok által végzett pszichoterápia sokkal célratörőbb és hatékonyabb.

- Az őszi időjárás, borongós idő fokozza a depressziót? (martusi) Nevezzük rossz kedélyállapotnak a depressziót, és akkor nyilvánvaló hogy a borongós idő lehangolja az embert. Pláne, aki amúgy is lehangolt. Másfelől létezik egy szezonális depressziónak nevezett altípus, amelyik valóban a fényhiányra érzékeny.

Kimutatták, hogy Észak-Amerikában, ahol kevesebb a napsütéses órák száma, gyakoribb ez a depressziótípus a déli államokhoz képest. Létezik egy fényterápia, ez egy speciális lámpa, ami alá naponta be kell ülni egy órát, és ez pótolja fényhiányt."

Depresszió okai:

Ami az okok földerítését illeti, a modern tudományos álláspont a különböző okok egyidejű jelenlétét (multikauzalitását) vallja. Ebben helyet kaphat a genetikai hajlamtól a központi idegrendszer biokémiai folyamatainak elváltozásán keresztül a személyiségfejlődés rendellenességéig számtalan tényező.

A legfontosabb külső, exogén faktorok közé tartoznak a beteg közelmúltjában történt negatív események (romló testi egészség, konfliktusok, közeli hozzátartozó halála stb.).

A rémisztő statisztikákat olvasva, hogy a lakosság 10-15%-a depressziós vagy azzal közeli állapottól senyved, könnyen gyanakodni kezdhetünk, hogy talán még mi is azok vagyunk.

Napjainkban népszerű mítoszok vannak forgalomban, melyek azt állítják, hogy a depresszió "szerotoninhiány", amit csak pótolni kell, és ettől az megszűnik.
A depresszió és szerotoninhiány kapcsolatát azonban így általában soha nem igazolták, ez csak a tudományos részigazságok általánosítása és aprópénzre váltása.

Depresszió és testgyakorlás

A lelki egészség és a testgyakorlás kapcsolatára először Dr. Morgan hívta fel a figyelmet egy vizsgálatával 1969-ben. Ő azt találta, hogy a depressziós betegek közt a fizikailag fittebbek kevésbé depressziósak, mint a nem edzettek, ami arra utalt, hogy a fizikai tréningnek antidepressziv hatása kell legyen.

Azóta számos nagy vizsgálat igazolta, hogy akik rendszeres testmozgást végeznek, azok kevésbé depressziósak, kevesebb stresszt élnek át.
Pl. egy 55.000 fős vizsgáltban a rendszeres testedzés alacsonyabb szorongásszinttel és kevesebb depressziós tünettel járt együtt.
Depresszió és táplálkozás

A depresszió kezelésében kulcsfontosságú szerepet játszik néhány, étkezéssel kapcsolatos tényező is, köztük az ételérzékenység, a tápanyagokkal bevihető neurotranszmitter-prekurzorok kérdése, a vitaminhiány vagy éppen az ásványi anyagok egyensúlyhiánya.

A depressziót gyakran hozzák kapcsolatba a nem megfelelő étrenddel. Egyrészt ugyanis a depresszió az általa okozott étvágytalanság következtében olykor alultápláltsághoz vezet, másfelől pedig a helytelen táplálkozás maga is okozhat depressziót, hiszen nem nyújt elegendő "üzemanyagot" a megfelelő testműködéshez.

Depresszió és koffeinfogyasztás

A túlzott kávé-, cukor- és alkoholfogyasztással párosult ételérzékenység a depresszió legfőbb étrendi előidézője lehet.

A túlságos (vagyis a napi 700 milligrammnál nagyobb mértékű) koffeinfogyasztás az egészséges egyetemisták és kórházi kezelés alatt álló páciensek körében végzett, pszichiátriai felmérések szerint egyaránt összefüggésbe hozható a depresszió sűrűbb előfordulásával.

Némelyik klinikai vagy diagnosztikai érték különösen alkalmas a túlzott koffeinfogyasztás jelzésére.

Az egyik tanulmány alanyai például olyan páciensek voltak, akiket a pszichiátriai klinikán csak ambulánsan kezeltek. Esetükben a magas koffeinfogyasztás alacsony energiaszinttel, túlságos aluszékonysággal, heves depressziós rohamokkal párosult.

Depresszió és cukorfogyasztás

A jelentős cukorfogyasztás szintén kapcsolatba hozható a depreszszióval. De vajon a koffein és a cukor okozza-e a depressziót, vagy a depressziósok eleve több cukrot és kávét fogyasztanak, hogy javítsák a hangulatukat?

Az egyik tanulmányban a kutatók huszonhárom depressziós személyt kértek meg arra mindenfajta indoklás nélkül, hogy egyetlen hétig tartsanak koffein- és szacharóz-mentes étrendet. Akiknek egy hét alatt javult az állapotuk, azok egy részének újból kávét vagy cukros üdítőt, más részének két hasonló placebót adtak hat napon át. Nagyjából az alanyok felénél tért vissza a depreszszió a kávé- és cukorfogyasztás idején, ha azonban csak placebót kaptak, állapotuk nem változott.

Ez arra enged következtetni, hogy a koffein és a cukor gyakran elősegíti a depresszió és a hasonló panaszok kialakulását. A depresszió olyan betegség, amely az egész testet érinti.

Gyógynövények

A természetgyógyászatban és a kínai orvostudományban a gyógynövényeket és a gyógynövény-kombinációkat egyaránt a szervezet egyensúlyának helyreállítására, illetve a depresszióhoz kapcsolódó fáradtság és gyöngeség leküzdésére használják. Az idő próbáját kiálló, természetes ősi gyógymódok közül talán a gyógynövénytan örvend a legnagyobb tekintélynek.

Manapság hatalmas az érdeklődés a gyógyító hatású növények, illetve azok hagyományos alkalmazási módjainak újrafelfedezése iránt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikája szerint a világ népességének 85 százaléka elsősorban gyógynövényekkel kezelteti vagy kezeli magát, ha beteg.

Szerző: Brandenburg Géza