A depresszió ismertetése

Úgy gondoltam, összeállítok egy alapos ismertetőt a depresszióról, hiszen jó néhányan, akik az weboldalt látogatják tapasztalták már a tartós rossz kedélyállapotot, vagy éppenséggel most is benne vannak. A pánik mellé gyakran társulhat, azonban nem feltétlen velejárója.
Sokan, akik megtapasztalják ezt az áldatlan állapotot, nagyon meglepődnek, mondhatni nem ismernek önmagukra, hiszen előfordulhat, hogy korábban nem volt rájuk jellemző az inaktív életvitel. Aztán mikor az orvosnál megkapják a diagnózist, döbbenten veszik tudomásul, hogy ez a fekete örvény, amiben benne vannak, nem más, mint a depresszió. Vannak, akik elkezdenek kutatni az Interneten, hogy mi is a bajuk tulajdonképpen, hogyan alakulhatott ki náluk a depresszió és mi várható a továbbiakban. Ezekre kerestem én is a választ, s próbálom mindezt hétköznapi nyelven felvázolni.

A depresszió az egyik legelterjedtebb hangulatbetegség. Úgy tartják, hogy az életben történő különböző stresszre adott egyfajta válaszreakció. Ez mindenkinél lehet más és más, és persze az is eltérhet, hogy kinek mi jelent stressz faktort. Megfigyelhető, hogy négy tünetcsoportból tevődik össze. Ahhoz, hogy diagnosztizálják a depressziót, nem kell mindnek feltétlenül előfordulnia, viszont minél több és minél erősebbek ezek a tünetek, annál valószínűbb, hogy depresszióról van szó.

A depresszió tünetcsoportja az alábbiakból tevődik össze:

Érzelmi:

Az elsődleges és legnyilvánvalóbb – akár mások által is megfigyelhető - tünetek közé tartozik az állandó levertség, kedvetlenség. A beteg szomorúnak és bizonytalannak érzi magát, kilátástalannak találja helyzetét. Jellemzőek lehetnek a sírógörcsök, az öngyilkossági gondolatok és az egyéb negatív gondolatok, melyeket nem tud elhessegetni. A beteg elveszti érdeklődését korábbi tevékenységei iránt oly mértékben, hogy minden aktivitás elvégzése komoly erőpróbát jelenthet beleértve a munkahelyi és szabadidős feladatokat is.

Kognitív:

A kognitív tünetek közé sorolják a negatív gondolatok nagy részét. Ebbe beletartozhat az alacsony önértékelés, az értéktelenség érzés, az önvád, a bűntudat, a reménytelenség, a „minek élek és mi az élet értelme?” gondolatok, nem találja a helyét a világban, nem is lát kiutat és motivációt a változtatásra.

Motiváció:

A motiváció a depresszió súlyosságától függetlenül szintén nagyon minimális. Van olyan állapot sajnos, amikor a beteg már csak a mellékhelyiség használatakor kel fel az ágyból. De ne felejtsük el, ez nem akaratgyengeségből származik, hanem súlyos probléma! Ezt a hozzátartozóknak is üzenem, ha olvassák. A beteg nem igazán kezdeményez bármit is magától, nagyon passzív és eljuthat a „minden mindegy” állapotba is.

Testi:

A depresszió szinte minden esetben testi tüneteket is produkál. A tünetek közé tartozik az étvágytalanság, az alvászavar, a fáradtság és az energiahiány. Előfordulhatnak még bizonyos fájdalmak, pl. fejfájás, illetve az egészsége felőli aggodalmaskodás vagy ennek ellenkezője az érdektelenség.
A fentiekből nyilvánvalóvá válik, hogy a betegség igen komoly terhet ró az emberre pszichésen, mentálisan és testileg. A kívülállók, akik még nem tapasztalták meg a depressziót, nehezen értik, hogy mi zajlik a betegben. Egy honlapon azt írják, hogy a depressziós epizódok nagy része rövid lefolyású. Lehet, hogy így van, ugyanakkor a depressziós betegnek minden óra, minden nap kínszenvedéssel telik. A beteg úgy érzi nagyon lassan telik az idő, hiszen inaktívan tölti napjait, fáradékony és rossz pszichés állapotban van. Így akár „csak” 2-3 hónap ilyen állapotban is meglehetősen hosszú időnek bizonyul a betegséget megélő ember számára.

Mik lehetnek a depresszió okai?

Tárgyvesztés

Az egyik elterjedt ok, ami depressziót vált ki az embereknél a tárgyveszteség. Ez magába foglalhatja egy szeretett személy elvesztését, barátok elvesztését, munkahely elvesztését, társadalmi pozíció, státusz elvesztését és/vagy az anyagi körülmények hirtelen leromlását.
Az életből is láthatunk erre példákat. Kialakulhat depresszió, ha valakinek elhalálozik valamely közeli hozzátartozója, vagy ha valamilyen okból kiesik egy megszokott baráti körből, csoportból. De akkor is, ha elveszíti munkahelyét – főleg, ha több évtizedet töltött el ott, vagy ha eladósodik, lecsúszik és ezt, illetve az új körülményeket nem tudja feldolgozni.

Megerősítés hiánya

Megerősítés hiányában kialakuló depresszióról akkor beszélünk, amikor a személyt kevés pozitív megerősítés érte, ugyanakkor a negatív vagy kellemetlen élmények aránya magas. Megfigyelhető azonban, hogy a depresszióra hajlamos személyek szociális készségei hiányosak lehetnek mind a pozitív megerősítések megszerzése, mind a kellemetlen eseményekkel való megküzdés szempontjából.
Miután valaki depresszióssá és passzívvá vált, a megerősítés fő forrásai mások együttérzése és a hozzátartozóktól vagy barátoktól kapott figyelem. Ez a figyelem kezdetben éppen a sírást, panaszkodást, önkritikát, öngyilkosság emlegetését erősíti meg. Másrészről az is megesik, hogy valaki hiába depressziós, hozzátartozói nem értik miért az, betegségét nem érzik át, vagy nem értik, elfordulnak tőle és sajnos ez is fokozhatja kilátástalanság vagy reménytelenség érzését.

Drogok

Számos kutatás készült már, mely azt vizsgálta, hogy egyik másik drog valóban kihozza-e a depressziót vagy a pánikbetegséget az arra hajlamos személyeknél. Van, amelyik azt állítja, hogy egyértelmű az összefüggés, van amelyik cáfolja és van amelyik nem talál egyértelmű összefüggést. Azonban személyes tapasztalatból mondhatom, hogy vannak akiknél ez hozta ki a depressziót és/vagy a pánikbetegséget. Tehát voltak, akik azt tapasztalták, hogy marihuána vagy valamely party drog használata közben vagy után tört rájuk a pánikroham, vagy alakult ki a depresszió. Egyénenként eltérő, hogy kinek mennyit tolerál a szervezete és mikor reagál betegséggel, lehet hogy elég egy alkalom, de lehet hogy ritka használat mellett akár évekig is tünetmentes lehet, majd szinte egyik napról a másikra beteg lesz.

„Az American Journal of Psychiatry egyik beszámolója szerint az ecstasy gyakori használata némely embernél erősítheti a depresszió tüneteit. Az ecstasy amfetamin származék, főleg a fiatalok körében használt a különféle partikon. Ez a típusú drog rendkívüli mértékben növeli a 90-es években indult elektronikus tánczenék széles skálájának élvezhetőségét.

„A szer befolyásolja a szerotonin szintet, amelytől nagymértékben függ a hangulatunk és érzelmeink. Sajnos azonban a pirula akár egyszeri használata is tragikus következménnyel járhat. Véralvadási zavarokhoz és szívbénuláshoz vezethet, amelyek akár halált is okozhatnak.

„Az amerikai tudósok által elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy némelyik ember genetikailag hajlamosabb depresszióra ecstasy fogyasztás után. Gyakori használaton a heti egy ecstasy tablettafogyasztást értik. A kutatók azt is megállapították ugyanakkor, hogy már az egészen alkalmi fogyasztás is negatívan hathat a hangulatra.” Ez alapján látszik, hogy amit állítok azt kutatások is igazolják.

A depresszió kezelése

Gyógyszerekkel

Az esetek többségében a depressziót az orvos diagnosztizálja, vagyis ott derül ki biztosan, hogy depresszióról van szó. Miáltal az orvosnál derül ki, így a kezelés első lépése a gyógyszerezés szokott lenni. Ha a beteg ezen felül igényli, akkor elmehet pszichológushoz. Ez az általános és bevett menete a depresszió kezelésének ma Magyarországon.

A különböző szereket nemcsak depresszió, hanem pánikbetegség, fóbiák és kényszerbetegség esetén is felírják állítólag sikeresen. Persze kérdés, hogy mit értenek siker alatt már csak, ha abból kiindulok, hogy hány gyógyulni vágyó olvasónk volt az évek során, aki gyógyszert szedett a fenti betegségekre.
Ezekről a gyógyszerekről tudni kell, hogy hetek kellenek mire a beteg hozzászokik és hatásukat kifejtik. A kezelést hirtelen abbahagyni nem tanácsos és a gyógyszert ilyenkor minimum fél évre javasolják az orvosok. A tudomány mai hivatalos állása szerint az agyi hírvivők nem működnek megfelelően és/vagy nem termelődik belőlük elegendő. Vajon akkor is így van ez, amikor haláleset miatt alakul ki depresszió és akkor is, amikor drogfogyasztás miatt és akkor is, ha szép lassan alattomosan szinte ok nélkül alakul ki? Vajon minden esetben ugyanaz a zavar keletkezik az agyban, amit külsőleg kell pótolni? Úgy tűnik igen, ugyanis jelenleg ez a hivatalos nézőpont.

A depresszió kapcsán a noradrenalint és a szerotonint említik meg. Az egyes receptoraikra pozitívan ható (agonista, az eredetileg hozzákötődő vegyületet mimikálni képes) gyógyszereket, illetve ezek elő-vegyületeit (ezekből keletkezik a noradrenalin vagy a szerotonin) hangulatjavító gyógyszerként használják. Ezek a depresszió esetén nem, de enyhe rosszkedv esetén segíthetik a beteget.

A régi szerek közé tartoznak a triciklikus vegyületek, melyek szerepe a hírvivő molekulák felvételének gátlása a sejtekbe. Egyik csoportjuk a noradrenalin visszavételét gátolja. Alkalmazási területük nemcsak a depresszió és a pánikbetegség, hanem a krónikus fájdalom, éjjeli bepisilés és a migrén.
Néhány cikkben azt lehet olvasni – internet, újság – hogy nincs sok mellékhatásuk és/vagy nem erős, azonban aki ilyen gyógyszereket szedett pontosan tudja, hogy ez nem igaz, mert ha máskor nem is, de az elején komoly mellékhatásokkal találja szembe magát az ember. Persze ez egyénenként eltérhet, van akinél több, van akinél kevesebb jelentkezik és erőssége is eltérhet. A gyógyszerek tehát különféle mellékhatásokat okozhatnak mint pl. székrekedést, vizelet kiválasztás gátlását, homályos látást, szívdobogást, fáradtság érzetet ebből következik, hogy altató hatással is rendelkezhetnek. Egyes szerek hatására testsúlynövekedés figyelhető meg, szédülés akár hirtelen felállásra is, gyakoriak a szexuális zavarok, csökkent görcsküszöb.

FONTOS, HOGY A GYÓGYSZERT MINDIG AZ ELŐÍRTAK SZERINT ALKALMAZD, HOGY NE LÉPHESSEN FEL A TÚLADAGOLÁSBÓL ADODÓ KÁROS HATÁS ILLETVE A HIRTELEN ELHAGYÁSBÓL ADÓDÓ ELHAGYÁSI TÜNETCSOPORT!

Ha triciklikus antidepresszánst szedsz, nem szabad alkoholt fogyasztani és egy időben MAO-bénító hatású gyógyszert szedni! Az orvosnak tudnia kell arról, ha vérnyomáscsökkentőt, antipszichotikus szert, fogamzásgátlót, SSRI antidepresszánst, aszpirint, fenitoint szedsz, mert ezeknek a hatását befolyásolják a triciklikus antidepresszánsok.

Azokat a szereket, melyek csak a szerotonin visszavételt gátolják hívják SSRI-nek. Mellékhatásuk között szerepel a hányinger, hasmenés, szexuális zavarok, súlygyarapodás, illetve eleinte izgatottság, szorongás, fejfájás is. Felírják a depresszió mellett kényszerbetegségnél, pánikbetegségnél, étkezési zavaroknál és premenstruális szindróma esetén is. Több gyógyszerrel szedhetőek, mint a triciklikus szerek, de MAO bénítókkal az SSRI-t sem szabad együtt szedni!

Végül, de nem utolsó sorban alkalmazzák a már említett MAO-bénítókat is, melyek a szerotonin és a noradrenalin lebontását gátolják. Az ún. mono-amin oxidáz enzim bontja le a hírvivő molekulákat. A típusa lebontja a szerotonint és a noradrenalint, B típusa pedig a dopamint és a  tiramint. Depresszió és szociális fóbia esetén használják leginkább. Mellékhatásként felléphet izgatottság, álmatlanság, emésztőrendszeri probléma, fejfájás, és szédülés.

Alternatívákkal

Nagyon nehéz ezt a témakört röviden, mégis jól érthetően felvázolni. Nehéz okosnak lenni, hiszen vannak olyan levélírók, akik már 10-20 éve depresszióban szenvednek. Vajon mit csinálnak rosszul? Mi az oka annak, hogy ők nem jutnak előrébb, nem tudnak kilábalni belőle? Talán nem próbáltak alternatívákat? Vagy ha igen, nem a megfelelőket próbálták? Nem tudjuk biztosan. Azonban vannak olyan eszközök, melyek sok embernek segítettek már és melyek sok ember hangulatát, életkedvét pozitívan befolyásolják.

Az oldalunkon sokat emlegetett testmozgás az egyik lépcső, melyet nem győzünk eleget hangsúlyozni.
Számos előnyét lehet taglalni az állóképesség növeléstől kezdve, a jó közérzet, a jobb emésztés, vérkeringés, megfelelő hormonműködésen át a feszes idomokon keresztül a hangulatjavító hatásig. A rendszeres testmozgással levezethetjük a bennünk felgyülemlő stresszt, dühöt, vagy negatív érzést és megelőzhetjük vele a depressziót. Ha már baj van, de még nem vagyunk ágyhoz kötve, nem késő elkezdeni, hiszen hasznos mentőöv lehet a depresszió lehúzó örvényében.

Mára igencsak elkényelmesedett életünkben szinte nincs is szükség izmainkra, hiszen gombnyomásra és pedálok használatával már mindent elintézünk magunk körül. Gondoljunk az autóra, számítógépre, tömegközlekedésre, a TV-re és még sorolhatnám, miközben az étrendünk túl sok kalóriát tartalmaz. Lassan eljutunk oda, hogy egy helyből valóban mindent el tudunk intézni és ki sem kell mozdulnunk.  Elszakadunk a természettől és attól a valóságtól, hogy igenis szükségünk van a mozgásra. Legyünk annyira önzőek, hogy megadjuk testünknek azt, amitől jobban működik! Ebben az elkényelmesedett világban nehéz újra sportcipőt húzni és sajnos paradox módon nehéz időt keríteni a sportra a megannyi teendő mellett. Mégis, aki megadja kitartással ezt a befektetést saját testének, később duplán megtérül. Szakítsuk hát ki magunkat a zavaró gondolatok zűrzavarából, az önsajnálatból, a kesergésből és mozogjunk! Így talán könnyebben felismerjük a kiváltó okot, vagy a tényleges problémát és ezáltal megoldást is könnyebb találni.

Mindehhez fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálkozás, de sajnos a depressziós betegek egyik része étvágytalansággal küzd. Ilyen esetben gyors megoldás lehet, ha étvágyjavítókat kezdünk el alkalmazni teák vagy vitaminok formájában. Ugyanis ahhoz, hogy ne csússzunk lejjebb, alapvető szükségleteinket ki kell elégíteni. A betegek másik része pedig ellenkezőleg, a megnövekedett étvággyal találja szembe magát. Mindkét esetben fontos megválasztanunk a táplálék minőségét. Válasszunk tudatosan! A csokis croissant vagy kakaós csiga helyett, válasszuk a gyümölcsöt, salátát, válasszunk minél több nyers ételt, és olyat mely minél kevesebb feldolgozáson ment át. A répa rágcsálása nem fog megölni senkit, viszont a pékárúk szépen felhizlalnak, és zsírréteget halmozunk fel, koncentrációs képességünk csökken, az inzulin szintünk pedig megugrik. Törekedjünk a „back to nature” vagyis a vissza a természethez elv alapján kiválasztani az ételeinket. Ha átszervezzük a választásainkat, nem fog többe kerülni az újfajta étkezés.

A szorongásra, idegességre pedig nyugtató teákat, tablettákat válasszunk, melyeket gyógyszerszedés mellett az esetleges kölcsönhatás miatt csak akkor alkalmazzunk, ha előtte orvossal egyeztettünk. Bizony egyes gyógynövényes termékek jó szolgálatot tehetnek. Megemlíteném azt a tényt is, hogy ha valaki az antidepresszáns vagy a megemelt mennyiségű nyugtató szedése után tapasztal jelentős rosszabbodást az állapotában, akkor nem kizárt, hogy azt a gyógyszerek okozzák. Ugyanis egyik-másik tájékoztatójában fel is van tüntetve, hogy depressziót okozhat.

Mindent összevetve a fentiek megfontolandóak, de ha ez mind nem segít, érdemes megfontolni a pszichoterápiát pl. gyász miatt kialakuló depresszió esetén, illetve az egyéb terápiás módszereket, mint a homeopátia, Bach-virág vagy a NES terápia, hiszen egyik sem használ mesterséges anyagokat, nem kábít, nem károsítja a májat. Sajnos ezek a gyógymódok nem támogatottak és így költségesebbek, mintha kiváltatnánk a receptre felírt gyógyszereket.  Ugyanakkor megadják a szervezetnek az öngyógyítás lehetőségét. Ha úgy érezzük a gyógyszerek nem használnak és túl régóta szenvedünk a depresszióban, érdemes megfontolni az előbb említett alternatívákat is a korábban felsorolt életmód tanácsok mellett.
 

Írta: Dobrai Erzsébet